KÖZÖS A VILÁGUNK - IFJÚSÁGI TÁBOR GÁNTON

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

2006. augusztus 28-29-30-án, a De juRe Alapítvány szervezte meg a VII. KÖZÖS A VILÁGUNK ifjúsági tábort Gánton a Fecskepalotában. A 30 fős találkozó célja az volt, hogy különböző előadások, beszélgetések, fórumok, csoportos játékok és filmvetítések keretében bemutassa a fogyatékosságot, mint komplex társadalmi jelenséget.

"Egyetlen világ van, s valamennyiünknek abban kell élnünk" - ez a mottója a Közös a világunk című, 1996 óta futó konferenciasorozatnak, melyen most mi is részt vehettünk.

1. nap

Az első napon délelőtt az ország minden tájáról, Budapestről, Kecskemétről, Debrecenből összegyűltek a többségében kerekes székes és vak fiatalok, sajnos a siketek- és hallássérültek nem éltek a részvételi lehetőséggel. A szobák elfoglalása után, a hatalmas tornaszobában gyűltünk össze. Első előadó, a De juRe Alapítvány (DRA) elnöke dr. Kálmán Zsófia volt, aki beszámolt az alapítvány 10 éves munkájáról, eredményeiről és céljairól.

A sérült emberek jogaiért szerveződött alapítvány 1996-ban jött létre, a kaliforniai Disability Rights Advocates jogi igazgatója, Sid Wolinsky, a USIS és a Soros Alapítvány támogatásával. Célja: a sérült, fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak érvényesítése civil és igazságszolgáltatási eszközökkel; informálás és én-formálás konferenciák, tanfolyamok, képzések, kiadványok segítségével; ellenségeskedés helyett együttműködés építése a civil szervezetek között, az államigazgatási fórumok és a társadalom szélesebb rétegei között.

A konferenciasorozat mellett a legnagyobb eredmény a DE FACTO Jogi Tanácsadó Iroda működtetése, diszkriminációs perek, tudatformáló, informatív publikációsorozat a sérült emberekkel kapcsolatos téves mítoszok, hamis sztereotípiák megszüntetésére.

Az alapítvány számos olyan rendezvényt szervezett, melyek fő célja elsősorban az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz egészséges és fogyatékos embertársainkat, hogy a társadalomban kialakult előítéletek és különbségtétel helyett együtt gondolkodjanak, és ismerjék meg egymás világát, életét.

Az alapítvány különböző kiadványokkal, prospektusokkal, tájékoztatófüzetekkel segíti a hozzá fordulókat, ugyanakkor fogyatékos társainknak is tisztában kell lenniük saját jogaikkal, az alapítvány ebben is partner. Tudnunk kell, hogy léteznek, hogy vannak, hogy igenis nem szabad annyiban hagyni, ha bármiféle diszkrimináció, sérelem éri az embert. A fogyatékosság ügye emberi jogi kérdés, vallási, etnikai, politikai háttérre való tekintet nélkül, és a kormányok mindenkori feladata ennek támogatása.

Az előadás után Nagy Bendegúz KEREK(ES) VILÁG című kisfilmjét néztük meg, mely jól példázta a közintézményekbe való bejutás lehetetlenségét, hogy milyen nehéz egy kerekes székes ember élete a mindennapok ügyes-bajos dolgainak intézése közben. Ezt követően Horváthné Dunaveczki Leona vak édesanya tartott előadást a gyerekvállalásról, annak előzményeiről. Mesélt a terhességéről, a szülésről, az emberi megnyilvánulások sokszínűségéről, arról, hogy gyermekével hogyan alakítottak ki egyfajta közös kommunikációs nyelvet. Élő példaként ott volt velünk 18 hónapos kisfia, Ati is.

Délután a fórumok, beszélgetések mellett Pajor András pszichomókája során lehetőség adódott, hogy jobban megismerjük egymást, végül a nap a gyömrői TALENT ÉNEKSTÚDIÓ műsorával, közös énekléssel és filmnézéssel zárult.

2. nap

Másnap reggel (a hatalmas mennyiségű kávéfőzés után) folytatódtak az előadások. Elsőként Ittzés Ádám mesélt nekünk mozgássérült tanárként szerzett tapasztalatairól, majd Garai Dóra pszichológus nottighami élményeit osztotta meg velünk. Dóra négy évet töltött Angliában szociális munkásként. Feladata elsősorban az volt, hogy munkatársaival segítsenek munkát keresni és találni a fogyatékos és megváltozott munkaképességű embereknek. Magyarországon a támogatott foglalkoztatásnak ez a fajta rendszere még csak csírájában található meg. A rendszer lényege, hogy fogyatékos és megváltozott munkaképességű társaink valós munkát végezhessenek, igazi fizetésért igazi munkahelyen és a munkakör betöltése során ne érje őket semmiféle diszkrimináció sem a munkáltató, sem a munkatársak részéről: ugyanolyan jogok, körülmények és juttatások illessék meg őket, mint az egészséges munkavállalókat.

Délután Nagy Bendegúz építész, rehabilitációs mérnök vetítését tekinthettük meg GRINGÓ VOLTAM BOLÍVIÁBAN címmel. Bendegúz a nagy kalandor nemcsak a világot járja kerekes székével, hanem LATIN ARCOK című kötetének kiadásán is fáradozik. Ebben a gyönyörű fotók mellett saját útiélményeit osztja meg az olvasókkal. Ezután Petri Gábor szintén vetítéssel egybekötött előadását hallhattuk-láthattuk SIKETEK ISKOLÁJA UGANDÁBAN címmel.

3. nap

A harmadik napon délelőtt a fogyatékosok sportjának jelenlegi helyzetéről, a különböző fogyatékossági csoportok sporttevékenységéről, versenyeiről, illetve az állami irányító rendszerről volt szó. Dóra Krisztina ismert paralimpikon, számos hazai és nemzetközi kerekesszékes futóverseny résztvevője személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Kiemelte a sportolás fontosságát és kuriózumként a szkander sportág hazai helyzete is szóba került.

Dr. Kálmán Zsófia előadásában hallhattunk néhány szót az eddigi akadálymentesítési perekről (legismertebb talán Nagy Bendegúz pere a Centrál kávéházzal - a szerk. megj.), arról, hogyan, mivel, milyen módon lehet egyáltalán egy pert elkezdeni, ha valakit valamilyen sérelem ér, és ennek milyen feltételei vannak. Például: van egy ügy, amit dokumentumokkal ténylegesen bizonyítani kell, és kell hozzá egy bátor és kitartó, a média rohamait is bíró felperes. Általában míg egy-egy peres ügyben eredmény születik, akár több év is eltelhet, éppen ezért nagyon kitartónak kell lenni és nem szabad megijedni.

Az előadásokat követő fórumon a tábor résztvevői összegezték tapasztalataikat, és megbeszélték a jövőbeni együttműködés lehetséges formáit. A finom ebéd mellett bábos és táncos előadással búcsúztak egymástól a táborlakók. A TÁNCEÁNIA EGYÜTTES - az ép és súlyosan sérült táncosok együttes produkciójára épülő csoport - a közönséget is bevonta az improvizációs kontakttánc olykor fergeteges hangulatú előadásába.

A gánti táborban a tudósítás mellett nemcsak felejthetetlen élményekkel lettem gazdagabb, hanem így együtt, egy közös világban megtapasztalhattuk az egymás iránti odafigyelés fontosságát, a szolidaritást, és élet-tarisznyánkba olyan kifejezések is belekerültek, mint: embertársainkért érzett felelősségtudat és legfőképpen a szeretet.

(dubniczki)


NAVIGÁCIÓ

FŐMENÜ

Vissza az előző oldalra

Vissza a drahu.org.hu honlapra

Ugrás a lap tetejére

De juRe Alapítvány 2011. | Minden jog fenntartva.
1112 Budapest, Neszmélyi út 36. - Email: info@drahu.org.hu - Technikai probléma jelentéséhez klikk ide!